Jövőre hazánkban is elérhető lesz a Németországban és Ausztriában oly népszerű adótervezési technika, a csoportos adózás. Ez a társaságokra érvényes új lehetőség jelentősen növelheti a hazai adórendszer vonzerejét, felkeltheti a külföldi befektetők érdeklődését, és javíthatja a magyar vállalatcsoportok versenyképességét. Nézzük hogyan is működik!
Az októberi hosszú hétvége előtt a parlamentbe benyújtott adócsomag egy igen érdekes új szabályrendszert vezetne be Magyarországon is: a társaságok csoportos adózását. A nemzetközi adózásban egyáltalán nem ismeretlen intézmény kiváló lehetőség az adóalapok vállalatcsoporton belüli kiegyenlítésére. A csoportba tartozó vállalatok kiegyensúlyozhatják egymás veszteséges vagy éppen nyereséges működését, megoszthatják az egyes csoporttagok által megszerzett adókedvezmények kedvező hatásait. A közösen megállapított adóterhet pedig egymás között osztják fel. Egyes országok, mint például a szomszédos Ausztria határon átnyúló csoportos adózást alkalmaz, míg mások, például az itthon nagy befektetőnek számító Németország pedig csak a hazai vállalkozásokra terjeszti ki ezt a kedvezményt.
A magyar csoportos társasági adózás – a javaslat szerint – minden belföldi illetőségű adózóra kiterjedne. A hazai gazdasági társaságok: az egyesülés, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az egyéni cég, az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó is csatlakozhatna és csoportos társasági adóalanyiságot hozhatna létre. Már csupán két társaság is összeállhat, de a résztvevők száma nem korlátozott. Egy adózó azonban egyidejűleg csak egy csoportos társasági adóalanyiság tagja lehet.
A csoportos társasági adóalanyiság létrehozásának azonban a szigorú tulajdonosi összefonódás mindenképpen feltétele. A résztvevő csoporttagok között legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony kell, hogy fennálljon. Mérlegforduló napjuknak is egybe kell esnie, ugyanabban a pénznemben kell könyveiket vezetniük, és közösen kell vagy a magyar számvitel vagy az IFRS szerint készíteniük beszámolójukat.
A tervek szerint a csoportos adóalanyiság létrehozására első alkalommal a 2019. adóévtől lesz lehetőség; azonban az áttérés bejelentésének 2019. január 1-je és 15-e közé kell esnie, ezután már nem lehetséges. Jól meg kell fontolni a döntést, a lehetséges előnyöket és felmerülő hátrányokat minden csoporttagra vonatkozóan mérlegelve kell az egyes vállalatcsoporttagok csatlakozásáról, illetve a csoportos adóalanyiságból való kimaradásáról dönteni.
Az adóhatóság előtt a társasági adócsoportot a csoportképviselő testesíti meg, aki külön csoportazonosító számot kap. A csoportképviselő speciális nyilvántartást köteles majd vezetni, a csoportos adószámítás részleteiről. Az adóhatósághoz mind a csoporttagoknak, mind a csoportképviselőnek be kell majd jelentkeznie. A csoportos társasági adóalanyiság a NAV engedélyével jön létre, melyet valamennyi leendő csoporttagnak közösen írásban kell kérelmeznie. Új csoporttag a későbbiekben is csatlakozhat, ha azt a csoportképviselő és a csatlakozni kívánó adózó közösen, írásban kérelmezik.
Az egyes csoporttagoknak továbbra is különálló adólevezetést kell készíteniük, melyet az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatban az adóhatóságnak meg is kell küldeni. Az adóalap levezetését azonban a csoportképviselőnek is át kell adni, aki az így összegyűjtött adatokról elkészíti a csoport adóbevallását.
A csoportos adóalapot speciális veszteségelhatárolási szabályok szerint csökkenteni lehet majd az elhatárolt veszteséggel, amely a csoporttagok esetleges adott évi negatív adóalapjából származik majd, és az általános szabályokhoz hasonlóan 5 évig továbbvihető. Az 50%-os veszteség felhasználási korlát itt is érvényes lesz.
A csoportos társasági adóalany is 9%-os mértékű társasági adót fizet. A fizetendő adóból azonban az adókedvezményeket (pl. fejlesztési adókedvezmények, kis- és középvállalkozások adókedvezménye, filmgyártás-, előadóművészet- és látványcsapatsport kedvezményei, energiahatékonysági adókedvezmény stb.) közösen érvényesíthetik. A 80 és 70%-os érvényesítési korlátokat a jogosult csoporttag(ok)ra vonatkoztatottan egyedileg kell alkalmazni. A csoporttagság előtti adókedvezmények akkor vehetők figyelembe, ha a kedvezmény feltételeinek a tag, csoporttagként is megfelel.
A csoport adókedvezményt akkor vehet igénybe, ha a feltételeknek való megfelelést egy csoporttagja vállalja és azokat ténylegesen is teljesíti; mindaddig, amíg e csoporttag a csoportban benn is marad. A kedvezményre jogosult csoporttag a csoporttagsága esetleges megszűnése után továbbra is jogosult marad a csoportban fel nem használt adókedvezményei érvényesítésére.
A csoport adóévi fizetendő társasági adóját a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell majd felosztani. A csoportképviselő az egyes csoporttagokra jutó fizetendő adót a csoportos társasági adóbevallásában jelenti be az adóhatóságnak.
A csoportos társasági adóalany az adófelajánlás kapcsán járó jóváírást is érvényesítheti.
Nagy adminisztratív könnyítés, hogy a csoport tagjai az egymás közötti ügyletek transzferár-dokumentációs kötelezettsége alól felmentést kaphatnak, a csoportos adóalanyiság létrejöttét követően csak a csoportos társasági adóalany szintjén kell elkészíteni a dokumentációt.
A csoport feloszlása esetén, a korábbi csoporttagok új adóévet kezdenek, adóelőleg bevallást tesznek, és ezt követően adóelőlegeiket- és adóikat önállóan vallják be, és fizetik meg az adóhatóságnak.